A P70-ről szóló cikkben már említettem, mennyire gyakori tévhit, hogy a Trabant motorja egyenesen a P70-ből ered, ahogyan azt is, miért nincs ennek semmilyen műszaki, technikai, vagy akár történelmi alapja sem.
Na jó, de akkor hogyan született meg a Trabant motorja?
A hős NDK-s mérnökök fogtak egy darab alumínium-kockát, és addig dörzsölték egy tűreszelővel, míg be nem indult?
Valószínűleg nem. Alapvetően saját fejlesztés, de természetesen rövid keresgéléssel megtalálhatjuk azt a motor, ami az ihletet adta. Mutatom.
Trabant 500 motor a turbina felől
Lloyd 300/400 motor a turbina felől (dinamó nélkül)
Trabant 601 motor a lendkerék felől
LLoyd 300/400 motor a lendkerék felől
A Lloyd 300 egy kéthengeres, kétütemű kisautó volt, amelyet 1950-52 között gyártott a Borgward-csoporthoz tartozó Lloyd Motorenwerke Brémában. A motorja csupán 300cm3-es, mindössze 10 lóerős volt, ami a 380kg-os önsúllyal összevetve nem tűnik túl fickósnak. Mondjuk ránézésre sem egy sirályszárnyas Mercedes:
Sőt, ha a sofőrrel együtt nézzük, kifejezetten hangsúlyos a nyomorultsága:
Mai szemmel szinte elképzelhetetlen, hogy egy ilyen dromedár ennyire komolytalan teljesítménnyel autóként funkcionálhatott. Azonban a háborúból épp csak éledező Németországban a lakosság nagy részének beláthatatlan távolságba esett még az akkor valamivel négyezer német márka felett megvásárolható VW Bogár is. Így a gyártás kezdetén 3300DM-s ár a Lloydért egészen reálisnak tűnt, és mégiscsak elvitt négy embert csomagokkal, ha nem is túl fickósan.
Ős-P-50, 1953-ból. Itt és itt írtam már érintőleg írtam róla.
A Trabant őse, az ős P-50 ötlete 1953-ban merült fel, és 1954 elejére el is készült az első működőképes darab. Ekkor már a Lloyd 300 gyártása kifutott, és utódját, a valamivel pofásabb, de még mindig csak 13LE-s 400-ast ontotta a Brémai gyár. Ebben az időben a belnémet határ még koránsem volt annyira zárt, mint később, a Fal felépítése után, így a Lloydokból bőven futhatott a keleti oldalon, ha csak látogatóban is. Nem lehetett tehát akadálya annak, hogy a zwickaui gyár beszerezzen egyet, és egyszerűen lemásolja az autót, vagy akár csak a motort vagy a hajtásláncot.
Gyanús is, hogy így történhetett, különösen, ha ránézünk az ős-Trabant motorterére:
...ahol a motort hűtő turbina szinte biztosan egy az egyben egy Lloydból származik:
Tehát mondhatjuk, hogy az ős-Trabant motorja, és így a későbbi, sorozatgyártású Trabant motorját egyszerűen ellopták a Lloydból?
Mondhatjuk, persze, de azért ez távol áll az igazságtól. És nem csupán azért, mert a Lloyd 300 vagy 400cm3-es motorja az ős-Trabantba már félliteresként került bele. Ettől sokkal komolyabb eltérések vannak a két motor között.
A hivatalos NDK-s álláspont szerint a szóban forgó motort a fent már említett, 1953-as ős-P50 prototípusa előtt, 1951-től fejlesztették a VEB IFA Forschungs- und Entwicklungswerknél, Chemnitzben (Karl-Marx-Stadtban) a Friedrich und Rauch mérnöki iroda szabadalma alapján, gyakorlatilag a nulláról indulva. Később minimális módosításokkal, változatlan alapkonstrukcióban került bele az első AWZ P50-be, azaz a későbbi Trabantba.
Ez akár igaz is lehet, de nézzük, mi szól amellett, hogy a Lloyd a Trabant-motor alapja?
- A két motor főbb konstrukciós jellemzői a képek alapján elsőre szembetűnően azonosak. A hűtőventillátor, a gyújtásalaplap, a levegőterelő ház, de még a lendkerék-kuplung harangja is nagyon hasonló.
- Az 1951-es dátum, mint a fejlesztés kezdete, bőven a Lloyd 300 gyártásának kezdete után van.
- Az ősmotor, bár a fényképeken ez nem látszik, egyetlen fontos dologban tér el a széria Trabantoktól: a kipufogócsonk a motor hátulján van, ellentétben az általunk ismert Trabanttal. Épp úgy, mint a Lloydnál.
A Lloyd-motor hátulja a kipufogócsonkkal és a fűtés légtölcsérével
Na és mi szól amellett, hogy nem egyszerű másolatról van szó?
- A Lloyd motorja viszonylag egyszerű, alig tér el a kétütemű motor elvi modelljétől. Az egyetlen érdekesség a fordított öblítés, amely a kétütemű motorok első komolyabb fejlesztése volt, és jelentősen csökkentette a töltéscsere veszteségeit, és így a fogyasztást is. Ezt a megoldást Adolf Schnurle szabadalmaztatta 1925-ben, majd a DKW vásárolta meg, és kaszált évtizedekig a szabadalom értékesítésével. Az ilyen DKW-motorok egyébként évtizedekig készültek épp ott, ahol később a Trabant-motorok.
A Trabant sorozatgyártású motorja ezzel szemben jóval modernebb szemlélettel készült. A töltéscsere vezérlését az úgynevezett vezérlőtárcsák biztosítják, amelyek a főtengellyel együtt forogva nyitják és zárják az elősűrítő tér beömlőcsatornáit. Ez sokkal jobban szabályozható motorvezérlést eredményez, mint az egyszerűbb motorok esetén, ahol a kipufogó- és átömlőcsatornákat csupán a dugattyú teteje és szoknyája nyitják és zárják
- A hengerek egészen más megoldásúak. A Lloyd motorján a hengereken van az elősűrítő tér nyílása, ezeket egy közös szívócsonk köti össze, amelyen a karburátor nyugszik. A Trabant motorján az elősűrítő tér a blokk felső részén nyílik, erre az egyetlen nyílásra van felszerelve a karburátor, szívócsonk nélkül.
A Lloyd-motor hengerekre csatlakozó szívócsonkja
A Lloyd hengerei az elősűrítő tér szívónyílásaival
A Lloyd hengerei a hátsó kipufogónyílásokkal
A széria Trabant-motor a hengerekre csatlakozó kipufogócsonkkal és a blokk felső részére csatlakozó karburátorral
Na de akkor loptak vagy nem loptak?
Ez csak értelmezés kérdése. Az teljesen egyértelműnek látszik, még az ős-P50 motorjának ismerete nélkül is, hogy minimum inspirációnak alaposan megvizsgálhattak egy Lloyd-motort a zwickaui gyárban (illetve pontosabban az oda motorokat szállító chemnitzi/Karl-Marx-Statdi gyárban. Az is látszik viszont, hogy nem elégedtek meg egyszerű másolással, hiszen a gyártásra már lényegesen átalakításokat, fejlesztéseket végeztek a mintamotoron.
Ezen a fotón egy MZ blokk látható a nyolcvanas évekből. Mint ahogyan a legtöbb klasszikus, léghűtéses, egyhengeres motorkerékpár-motor is körülbelül így nézett ki évtizedeken át, és mégsem kiáltunk lopást, másolást, ha ilyen elrendezésű motort látunk, így a kéthengeres, léghűtéses, kétütemű autómotorok esetén sincs sok variációs lehetőség. Az, hogy formailag mennyire hasonlít egymásra a két motor, inkább tekinthető egyszerű ötletelés, ihletadó nézelődés, inspiráció-keresés eredményének, mint direkt másolásnak, lopásnak.
Az tény, hogy a Trabant sorozatgyártásba került motorja, amely 1957 végétől került be az első 500-asokba, jóval modernebb, erősebb, nyomatékosabb és takarékosabb, mint a Lloyd motorjai - és ez elsősorban nem a nagyobb hengerűrtartalomnak tudható be. Sokkal inkább épp azoknak az eltéréseknek, fejlesztéseknek, amiben eltér a két motor, a Trabant javára.
Végül pedig, mivel igazságot tenni nem tudunk, íme néhány illusztráció a Lloyd javítási kézikönyvéből, párhuzamba állítva a Trabant 500 kezelési útmutatójának és javítási kézikönyvének fotójából. Ha sokat jártál Trabant motorterében, garantálom, hogy hátborzongató lesz. A móka kedvéért nem írom oda a képekhez, melyik autóhoz tartoznak.
Szociautók még:
Skoda 1203: "A termelési értekezletről, továbbképzésről, pártrendezvényről, esetleg vállalati esküvőről hazaérkező cégvezetés nyolc irányba dőlve horkolhatott a delirium tremens felé félúton."
Dacia 500: "kicsit átdolgozták a tervet, és a 80-as évek végére elhatározták a gyártást is. Temesváron találtak hozzá egy ipartelepet, ahol egy úgy-ahogy vegetáló gyár működött, fő profiljaként tyúkketrecet állítottak elő."
Trabant: "A Trabant papírból / fából / farostlemezből készült - Természetesen egyik sem igaz."
Lada Oka: "2002-ben egy szimpatikus úriember úgy gondolta, az OKA egyik jelentős piaca lehet az Amerikai Egyesült Államok."
Lánctalpas, Trabant-motorral: " Itt valódi páncélosokkal, tankokkal éleslőszereket lőttek - még ha azok a tankok kisebbek is voltak az átlagnál."
Csajka: "Legyen nyolc henger, nyolc hengerrel is lehet közlekedni, nem igaz ? Ezeknek a kutyáknak semmi sem elég, nagyobb autót akarnak még a főtitkár elvtársnál is."
Syrena: "a motor sem volt új konstrukció: egy tűzoltószivattyú S-15 nevű, kétütemű, kéthengeres, 744 ccm-es, 27 lóerős "erőműve" került a kisautó orrába"
Polonez: "1990-ben a Fiat kétliterese helyett megérkezik a Ford-motoros FSO Polonez 2.0 SLE, amely 105 lóerejével és 165 km/h végsebességével egész kényelmes autózást biztosítana - ha nem lenne iszonyatosan drága a lengyel autóra vágyóknak."
Sachsenring P240: "Azért tudni kell, hogy nem a szocialista öntudat keltette buzgalom indította be az agyalást, hanem az 1953 szeptember 13-án kelt leirat az NDK Gépipari Minisztériumától, amelyben megbízták a Horch fejlesztési részlegét egy középkategóriás autó kifejlesztésével. "
Uni 1: "A Trabantot gyártó VEB Sachsenring, később Sachsenring Automobilwerke GmbH útja nem volt könnyű, amíg eljutott az ismert kétütemű műanyagdobozoktól az Uni 1-ig."
AWZ P70: "AWZ P70, a Trabant elődje, vagy a legkevésbé ismert Audi?"
Pablo Escobar Wartburgja: "A címben semmilyen barokkos túlzás nincs, Pablo Escobarnak valóban volt egy Wartburgja."
