- prokee -

Komoly dilemma, melyiket takarítsam reggel.

Kipróbáltam a videoszerkesztést az új géppel, úgyhogy született egy Orr 2007 Alsóörs Reloaded...

Mint már említettem, szilveszterkor megtartottuk a hagyományos délelőtti felvonulást. Ez persze eredményezett némi káoszt az Erzsébet-hídon :)

Két okból is élveztem a dolgot:
- végre ismét Trabanttal mentem egy Trabant-találkozóra
- debütált végre a legutóbbi szerzemény egy közösségi rendezvényen is :)

Gratulálok, Darti, másodszorra is szép munka volt !

A kép az LFS online játszható autószimulátor egyik screenshotja.


Mi a furcsa rajta ?

Ha karácsonyra néha-néha becsusszan valami igazán autóbuzi haszontalanság, előfordulhat bárkinél.
Én viszont nagyjából harminc évre visszamenőleg csupa autóbuziságot kapok, azt hiszem, oka lehet...

Lássuk csak...

Cd- és DVD írogatás közben a háttérben megy a Viasat3 borzalma, a Sofőrök.
Nem nagyon kezdenék bele abba, hogy a magyar közlekedési morál és az általános tudásszint jelen állapotában mennyire nem célszerű egy ilyen műsort elkészíteni. Viszont:

A műsor elején bemutatták a résztvevőket, és itt ez csapta meg a fülemet:

"Robikáék, aki az olajtartályba töltötték a benzint !"

Mindezt egy Suzuki Swiften. No, erre kíváncsi lennék. Mégis kár, hogy nem néztem eddig :)

UPDATE (5 perccel később): Na ennyit a TV-ről. Kedvesem átkapcsolta a nemtommire (talán TV2?), mert valami épületes robbantós-akciós-verekvős-kommandozós filmet néz, bocs. Persze én vagyok a hunyó, alig nézek tévét, és így nincs kialakult protokollja a távirányító birtoklásának :)

A bőség zavarával küzdök.

Egyrészt hazahoztam ma az új szerzeményt.

Másrészt megérkezett az 1:43-as négyütemű Trabim is:

Hirtelen felindulásból ismét vettem egy Trabantot.


Első tulaj, 90.000 km, benzin-gáz-vonóhorog-fényvisszaverő, 10.000 forint.


Gyors fejszámolás:
1. CEL-949, citromsárga 601 Hycomat
2. GGL-583, piros-fehér 500 Lim.
3. ??? fehér 601, elbontva
4. ENE-482 I. verzió, szürke 601 lim.
5. ??? fehér-barna 601 lim, elbontva
6. ENE-482 II. verzió, fekete-narancs 601 lim.
7. ??? fehér 601 lim, donor a csővázas szekérhez.
8. GEZ-854, sárga(?) 500 kombi
9-10. Dupla két fele, összeépítve
11. ABO-932 fehér 1.1
12. AMK-026, fehér 1.1 lim, elbontva, donor ABO-hoz
13. AMT-794, fehér 1.1 lim.

Ezek szerint, ha az emlékeim nem csalnak, ez a 13. Trabantom. Ebből jelenleg aktív kettő, plusz egy rendszámmal, de vizsga nélkül, plusz a dupla, rendszám nélkül. Remélem, szerencsét hoz :)

Idén is biztosítót váltottam, mert szeretek keveset fizetni.

Most jött meg a levél az alkusztól...

Életem nagy lidérce volt a Škoda 1203 mikrobusz. Valahogy mindig a látókörömbe került egy, pedig itthon alig akad valaki, aki manapság a típus említésére ne pislogna roppant tanácstalanul. Talán még a 70-es, 80-as években sem ugrott be mindenkinek, miről is beszélünk. A típusszám szinte ismeretlen idehaza, anno a rákoskereszttúri Škoda- (meg Žuk- és Nysa-) szervíz dolgozói is csak "Benga" néven emlegették. Pár tíz éve autós területen dolgozó kollégáknak feltett körkérdésre is csak néztek rám, míg meg nem magyaráztam: Tudod, a halottszállító ! Ez persze mindenkit rávezetett a megoldásra.

(A cikkben segítséget nyújtott a Skodaklub, a Robur rajongók oldala, az internet számos forrása. A gyárról, a típustörténetről, üzemeltetési tapasztalatokrók a csehszlovák és szlovák vonatkozásokról Omm gyűjtötte az infókat, ezúton is köszönet !)

Amiért mi igazából elmentünk: Trabant-Wartburg Klub Őszi Találkozója.

Volt Trabant:














Meg volt Wartburg is !















Ebben simán el tudom képzelni Cry Baby-t, meg a brigádot !




Matrica- és élménygyűjtő:


...ez pedig nem egy mai darab, de talán aktuálisabb, mint valaha !


Jelzem mindenkinek:

2007. november 7-én (A Trabant lipcsei bemutatójának 50. évfordulóján) este 7 órakor spontán összejövetelre várunk mindenkit a Városligetben, a Közlekedési Múzeum előtti parkolóban.Gyere el, ha szeretted, szereted, utáltad, vagy utálod a Trabantokat ! Ha eddig nem volt alkalmad arra, hogy magad alkoss véleményt ezekről az autókról, gyere el, hogy most megtehesd :)

Update:

CIX-Digitcam Laca klipje:



...fotói pedig csak egy kattintásra...

Gyermekkorom emlékeinek legmélyebb bugyraiból dereng fel, mennyire lenéztünk mindenkit, aki autó helyett Trabanttal közlekedett. Nekem ugyan tetszett (szerintem másoknak is), de erről célzásokat elejteni az óvodában egyenlő volt a szakmai öngyilkossággal. Soha többé dömperhez, medzsóhoz jutni nem volt képes, aki pillanatnyi gyengeségből védeni próbálta a "szappantartókat", és a nagycsoport közösségi szelleme egy emberként kísértette (huhh, képzavar a javából !).
Volt olyan barátom, akit reggelente Trabanttal hordtak, visítva követelte, hogy az ovi előtti sarkon kiszállhasson, és gyalog érkezzen az objektumba. Amikor egyszer egy kiadósabb raplit vágott le a hátsó ülésen, és két talppal sikeresen kirúgta az oldalablakot, a szülők inkább engedtek.
Párom egy romantikus pillanatában elárulta: a szomszéd Trabantjába csak 10Ft-ért volt hajlandó beülni.

Persze a jóléti állam felmérte az igényeket, és rájött, a politikai feszültség levezetésének érdekében szükséges, hogy a Trabantosok is megvetően tekinthessenek valakire - így a Merkúr importálni kezdte Zaporozsecet.... Ezzel megteremtették a lehetőségét annak, hogy az egymáson való kaján röhögéssel töltsön el az ország pár évtizedet.

Aztán a 80-as években valami megváltozott. Valahogy az emberek rájöttek, hogy egy autónál nem hátrány, ha működik, fűt-dudál-ablaktöröl, netán el is jut a célállomásig. Így aztán a Trabant kedvelt autó használati tárgy lett (hát, a Zapo nem annyira...), a közutálat áttevődött az addig nagy becsben tartott, Renault-licenc (!!!) alapján gyártott Daciákra. Történt ugyanis, hogy a dicső román nehézipar nem rendelkezett megfelelő menyiségű és minőségű nyersanyaggal, így házinyúltól pitypangig minden, korlátlanul elérhető anyagot bedaráltak a forró nyersvasba, soha nem ismert fizikai tulajdonságokkal bíró ötvözetet hozva ezzel létre. Ezzel persze az ilyen alapanyagból készített fémalkatrészek szilárdsága, korrozív tartóssága hagyott némi kívánnivalót maga után, de sebaj, a lencsésen törött felületek érdekes rajzolata kiválóan megfelelt kiállítási tárgyként az Iparművészeti Múzeumban. Ilyen alapokra autót építeni viszont alapvetően nem lehetett sikeres projekt.

Más volt persze a kérdés az autó szülőhazájában. A nemzetgazdaság és a nemzeti öntudat fontos sarokpontja volt, hogy a lehető legszélesebb rétegek közlekedjenek hazai gyártmánnyal. Ha kedvet nem is sikerül csinálni nekik, majd kötelezettséget sikerül. Adminisztratív eszközökkel megoldották, hogy minden, ami nem Dacia, az megfizethetetlen / beszerezhetetlen / gyanús legyen. Így persze a motorizációra vágyó proletariátus csillogó szemmel állt sorba a Daciákért. Végül is néha beindul, itt-ott be sem ázik, lehetne rosszabb is.

Aztán lett is. Az 1980-as években valami végleges és helyrehozhatatlan galaktikus anomália folytán megszületett a fél-Dacia, az 500 Lastun (Fecske).