Autófila

A tegnapi napom rémes volt. Megbetegedett a teherautó sofőrünk és lett volna egy sürgős pesti fuvarunk. Persze egyedül nekem van C kategóriás jogosítványom rajta kívül, megnyertem a feladatot magamnak.
Kiraktam a gyereket reggel az óvodába és siettem be a munkahelyemre, hogy időben el tudjak indulni. Hála az autópályának, most már viszonylag egyszerű feljutni Pécsről Pestre, de mindig csak autóval mentem, nem tudtam meddig fog tartani az út teherautóval. Vasanyagot kellet vinni, és a szálak lelógtak a platóról, kellett keríteni valami vörös posztót, nehogy egy bamba-balfék felnyársalja magát. Átkutattam az egész autót, sehol semmi. Ekkor jutott eszembe, hogy a lányom óvodai ruháját reggel odaadta a dadus, megnéztem, hátha találok köztük valamit. Szerencsém van, hogy lányom született, egy kék, vagy fekete overállal semmire sem mentem volna.

Már az első száz méteren sikerült fognom egy komoly gödröt, a jobb felső ötösből távozott az amalgám, a bal első kerékből pedig a levegő. Telefonos segítség, egy óra múlva ismét úton voltam. A gödröt azért megjelöltem, nehogy más is belepottyanjon.

Az M6-os a béke és a nyugalom szigete volt. Tempomatot belőttem 85-re, kiolvastam a Playboyt, szunyókáltam egy kicsit, főztem egy kávét, aztán egy lecsót, sikerült hasznosan eltöltenem azt a pár órát a kormány mögött.
Az alagutakat minden egyes alkalommal megcsodálom, amikor arra járok. Sokan köpködik, hogy minek kellett, de engem inkább az érdekel, hogy hogyan jutottak át az alagút másik oldalára a munkások, amíg még nem volt kész a cső. Fel is hívtam hazafelé Csabit, Ő ott volt az építkezésen, árulja már el nekem a titkot. Csabi gyorsan lerázott, de megígérte, hogy este átküldi e-mailben a megoldást.
Elmúlt már este nyolc óra is, mire hazaértem. Lánykám épp aludni indult, nem volt boldog, mikor meglátta az overálját, illetve ami maradt belőle. Feleségem sem. Ő is elment a lányommal aludni, ehettem a kihűlt vacsorát, nézhettem egyedül az esti sorozatot.

Felpattintottam egy üveg sört a kedvenc sörnyitómmal, benyomtam a TV-t, bekapcsoltam a számítógépet és felváltva néztem a leveleimet és a Barátok Közt 84625. epizódját.
Valaki épp rálőtt Mikire, mikor megjött Csabitól a válasz az alagutas kérdésemre. Elképesztő!

Olvasom az index múlt pénteki cikkét:

Jogsi távoktatással

A javaslat lehetővé teszi, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges KRESZ-oktatást távoktatásban (e-learning) végezzék el. A hagyományos tantermi elméleti oktatást részben kiváltó képzési forma alaposságát a hatóság ellenőrzi majd. Az indoklás szerint ezt nemcsak kényelmi, hanem esélyegyenlőségi szempontok is indokolják. Míg a nagyvárosokban élők jellemzően több, elérhető közelségben lévő autósiskola közül választhatnak, a vidéki kistelepülésekről, falvakból a térségi központba, megyeszékhelyre kell utazni a képzésre. A javaslat megszünteti az autóvezető oktatók és vizsgabiztosok eddig élethosszig megszerzett jogosultságát. Nekik is bizonyos időnként továbbképzésen kell részt venniük és vizsgát kell tenniük.

A törvényjavaslat szerint a közlekedési hatóság még a vizsgáló állomáson ellenőrizhetné az éppen levizsgáztatott autót. A járműveket a vizsga után ezért legfeljebb két órára visszatarthatják a forgalomba helyezéstől. Ezen idő alatt azt néznék meg, hogy valós adatok kerültek-e a műszakiba, s így kiszűrhetik a visszaéléseket.

Elnézést, de én ebben nem az esélyegyenlőséget látom. Az elmúlt pár hétben történtek súlyos balesetek, amelyek még felsorolni is sok lenne. Ezek azonban nem azt mutatják: még több embernek kéne jogosítványt osztogatni, hanem pont az ellenkezőjét: szigorítani kéne a rendszeren. Szerintem ez csak egy újabb visszaélési lehetőséget, holott így is alacsony a léc. Gondolom a mutyiország kifejezés nem csak nekem ugrott be.

Lomtalanítunk. Azaz megjöttek a színes fémgyűjtők.

Amit eddig elkövettek:

• Egyirányú utcába szemből behajtani.
• Ugyanezt megtenni, úgy hogy szóltam erről. Válasz: tudom.
• Kőcicikkel lezárt utcavégen áthajtani Defenderrel.
• Szarrápakolni az utánfutót és az autókat. Természetesen túlnyúlás jelezve nincs.
• Út közepére belógó utánfutó.
• Út közepén megálló Transit.

Kíváncsian várom, mivel örvendeztetnek meg még.

A bőrömet féltve: fotó nincs. Komolyan fontolgatom, hogy jövőre felhívom a rendőrség figyelmét: legyenek szívesek erre az időpontra szervezett akciót végezni.

Ti is szeretitek a lomtalanítást?

Többnyire a formák rabja vagyok, talán a kelleténél jobban dőlök be egy- egy eltalált dizájnnak, minden más tényezőt elfeledve. Viszont el kell ismerni, hogy van a történelemben egy olyan jármű, ahol a már említett tulajdonságokat pont fordítva kell kezelnem és értékelnem. Ez a jármű nem más, mint a Willys Jeep, mely puritán egyszerűségével és legendás megbízhatóságával kivívta a II. világháború hőse címet. Közel 400.000 darab készült belőle a háború alatt, amit a szövetségesek szerte szórtak a világban, használva őket a bázisokon és a frontokon egyaránt. Ez a hatalmas szám előre vetítette, hogy ebből maradni fog. Maradt is! Voltak akik elsőként akarták "szocializálni", több kevesebb sikerrel.

Egyszerű, mint a faék!

A második világégés után romokban hevert a fél világ, törvényszerűek voltak azok a próbálkozások melyek a még meglévő, működő szerkezeteket - többnyire hadifelszerelést - felhasználják, hogy az újjáépítést, fejlődést elősegítsék. Igaz volt ez az ipar minden területére, természetesen az autók sem maradhattak ki ebből a fejlődési folyamatból. Európában az akciók végét Németország kipipálása jelentette, ezért jutott bőven Jeep, a leigázott Mercedes, Opel, DKW hazájába is. Helyi viszonyokat felmérve, érdekes és egyedi, az a magán ( Wally Cohn) - feltehetőleg amerikai - próbálkozás, mely egy Jeep és egy Opel Olympia pozitív tulajdonságait összegyúrva, egy szebb Jeep - vagy egy csúnyább - Opel születhessen . Extrém körülmények között kipróbált, kiforrott alváz és hajtáslánc valamint egy kornak megfelelő forma adta az ötletet a "jenkinek". Kissé kisipari módszerekkel de mégis egy hiánypótló jármű készült egy ismeretlen műhelyben. Azért is gondolom így, mivel az úthálózat hiánya - vagy inkább nem léte - akár sikeressé is tehette volna ezt a "hibridet", egy esetleges szériagyártás esetén.

Volt ahol egy kicsit tovább mentek az átalakítással - nem biztos, hogy jobban jártak, a Fülöp-szigeteken is készült egy nagyon áramvonalas Willys a jó ízlés határait feszegetve. A kasztni fő formáit katonai repülőgépek póttartályaiból kialakított elemek határozták meg, kissé kendács, de mindenképp díjazandó.

Willys "Mouse"

Képek: LIFE
 

Olyan kegyben volt szerencsém a múlt héten, hogy el tudtam menni négy nap szabira a családdal. Keddtől vasárnapig jól kipihenem magam, gondoltam. Persze a tervekhez képest a valóság szokás szerint másként alakult. A változatosság kedvéért most nem négykerekűről fognak olvasni, hanem egy olyan járműről, aminek még kereke sincs, mégis szereltem vagy két napot, hogy jól működjön. De végül jól nem működött, én pedig több időt nem szántam rá. Mert különösebb matek fakultáció nélkül is felrajzolható az az exponenciális görbe, ami a gép állapotát ábrázolja a ráfordított idő függvényében, legnagyobb bánatomra.

Volt nekem egy postom múlt héten a Citroennel kapcsolatban. Fejtegetni próbáltam a formát és a jelleget, de akkor – hirtelen elkövetett merénylet hevében – kicsit szegényesre jött a magyarázat. Sokat gondolkodtam azon, hogyan is lehet szofisztikáltabban kifejezni a márkával kapcsolatos érzelmeimet.

Aztán arra jutottam, hogy a legjobb hasonlat talán az, ha arra felé evezek, hogy számomra a Citroen művek munkássága olyan, mint egy kosztümös film. Barokkos, megpróbál lenyűgözni, rengeteg apró részlet, és egy magától a tárgytól – autó – idegen elegancia. (Valószínűleg annyi a titok, hogy számomra az autó nem ez. Fontos adalék, hogy teljes idegrendszerem idegenkedik magától a francia néptől is.) Szóval megpróbál térde ejteni a finomságával, a valószerűtlen szépségével, és a teljesen szürreális technikai megoldásaival, és ez lesz a veszte...

Nem gondoltam volna, hogy a Citroen héten komolyabb meglepetések érhetnek, de - miközben információk után kutattam a Wankel történelem kivágott jeleneteit taglaló sorozat (1) (2) befejező (holnap) "Citromhét ráadás" poszthoz - megdöbbenésemre az angol Citroen közösség oldalán találtam meg az eddigi legjobb leírást a Wankel motorok törzsfejlődéséről – és itt most a nagybetűs őstörténetről beszélünk. Úgy gondoltam, hogy megfelelő finálé lenne a bolygódugattyús műhelypolc kisöprésének lezárására. Ezt szeretném most megosztani veletek.

A régi időkben a technológia fejlesztésének elsődleges célja az állati, és főképp az emberi izomerő kiváltása volt.

A legkorábbi gépek a szél, vagy a víz energiáját hasznosították, majd a gőzgép következett, és csak az elmúlt két évszázadban jelent meg a belső égésű motor. A gőzgépek és belső égésű motorok során a fő cél a mozgási energia forgó mozgássá alakítása, mert egyszerűen ez a legpraktikusabb kimeneti mozgás, ami a legtöbb módon közvetíthető.

Emlékszem amikor legelőször láttam életemben BX-et, a hölgy, akié volt épp indult vele. Már első ránézésre is egy igazán meghökkentő autó volt, cirka úgy nézett ki a Ladák és Skodák közt, mint ha egy űrhajó szállt volna le közéjük és akkor egyszer csak ez az űrjárműnek tűnő tárgy el kezdett emelkedni.

A teljes Citroën-hét eddig

Lowtyo – mi már régen TRIbizzük – feldobta a levlistán, mi lenne ha mindenki leírná, ha fegyvert tartanak a fejéhez, milyen Citroent választana…

Szóval Lowtyo balkezes kozákpisztolyt szorít a fejemhez, és fülembe üvölti a következő szavakat: BX, XM, BDSM, GéSA, VÁLASSZ! Nem könnyű.

A teljes Citroën-hét eddig

Lowtyo – mi már régen TRIbizzük – feldobta a levlistán, mi lenne ha mindenki leírná, ha fegyvert tartanak a fejéhez, milyen Citroent választana…

Mindenki Kacsát akar, meg egy Istennőt magának! Az rali mániások kicsit, könnyűt, gyorsat, vagy épp ellenkezőleg egy nagy, nagy, hosszú távú versenyeken sikeres CX-et. Aki valami régebbi finomságra vágyik az pedig Traction Avant-ot. Az igazi Gran Turismo érzést fogaskerék embléma alatt keresők pedig egy SM-re csorgathatják a szájukban képződő, s majdan az ajkukról lecsöppenő nyálat.

Ezeket én is besorolnám a top 100 közé, ha egy végeláthatatlan hangárba tölteném a kedvenceket. De most jöjjön valami más érdekesség.

A hetvenes évek elejére a Citroen pénzügyi helyzete ismét megingott. Valójában már 1970-ben a két új modell megjelenésekor sejteni lehetett, hogy nem lesz semmi jó abból, ha ez a különc francia gyártó továbbra is szembepisál a széllel. Legtöbb autógyár ebben az időben a konzervatív formájú, kiforrott műszaki megoldásokkal gyártott autókban látta a fennmaradás és gyarapodás esélyét, válaszként Citroenék pedig kitolták az új középkategóriás családi típust a GS-t és egy granturismot, az SM-et.

A teljes Citroën-hét eddig

Lowtyo – mi már régen TRIbizzük – feldobta a levlistán, mi lenne ha mindenki leírná, ha fegyvert tartanak a fejéhez, milyen Citroent választana…

A teljes Citroën-hét eddig

Lowtyo – mi már régen TRIbizzük – feldobta a levlistán, mi lenne ha mindenki leírná, ha fegyvert tartanak a fejéhez, milyen Citroent választana…

Abszolút megértem Lowtyo ötletét, hogy csináljunk egy Citroen hetet. Egyrészt vett egy BX-et, amit ugye elég erőteljesen meg kell ideologizálnia az autóbuzi ismerősei előtt, hogy ne tűnjön teljesen hülyének. Másrészt én teljesen odavagyok úgy általában a műszaki unikumokért, és hát a nyílfogazatú fogaskerék mintázatából származtatott emblémájú típusnál akad egy s más emészteni való ilyesmi a szürkeállománynak.

A teljes Citroën-hét eddig

Az első komoly fordulópont a Citroen gyár életében 1934-ben következett be. Ekkorra került a cég olyan mély pénzügyi gödörbe, ahonnan már nem tudott kikecmeregni. A Citroen a legnagyobb hitelező, a Michelin tulajdonába került.

Elsőre nem úgy tűnt az új menedzsmentnek, hogy kifogták az aranyhalat, de pár év elteltével kiderült, hogy nem is volt ez olyan rossz üzlet nekik. Volt egy autógyáruk a legmodernebb felszerelésekkel, gyártósorral és volt egy autójuk, amit olyan szellemben terveztek, hogy sok év múlva is korszerű autó legyen, ráadásul a kereslet is folyamatosan nőtt iránta. Amikor már stabilizálódni látszott a gyár anyagi helyzete, a vezetés egy furcsa ötlettel ált elő. Pierre-Jules Boluanger, a cég alelnöke olyan autót álmodott meg, amellyel a vidéki gazdákat célozza majd meg.

A koncepció a következő volt:
- Az autó két felnőttet és 100 kg rakományt tudjon szállítani;
- Legyen kényelmes a ki és beszállás akár kalapban is;
- Egy tálca tojás ne törjön benne össze földúton sem;
- Legyen legalább 60 km/h a sebessége;
- Ne fogyasszon többet 3 liternél.

A teljes Citroën-hét eddig

Lowtyo – mi már régen TRIbizzük – feldobta a levlistán, mi lenne ha mindenki leírná, ha fegyvert tartanak a fejéhez, milyen Citroent választana…

A teljes Citroën-hét eddig

Lowtyo – mi már régen TRIbizzük – feldobta a levlistán, mi lenne ha mindenki leírná, ha fegyvert tartanak a fejéhez, milyen Citroent választana…

A teljes Citroën-hét eddig

Lowtyo – mi már régen TRIbizzük – feldobta a levlistán, mi lenne ha mindenki leírná, ha fegyvert tartanak a fejéhez, milyen Citroent választana…

A teljes Citroën-hét eddig

A Citroen első autója 1919-ben jelent meg, és a nem túl fantáziadús „Type A” nevet kapta. Ha figyelembe vesszük, hogy 1917-ben ültek neki, megtervezni a járművet és, hogy lényegében még tartott az első világháború, egész szép eredménynek számít, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült, egy korszerű és megbízható autót összehozni. Egy 1327 ccm-es négyhengeres motort kapott az autó, 18 lóerős teljesítménnyel. Ez a motor akár 65 km/h-s sebességre volt képes gyorsítani az autót. Ismerve az akkori úthálózatokat, ez bőségesen elegendőnek is bizonyult.

Kétféle tengelytávval készült és mindkét tengelytávú változatból készítettek áruszállító járművet is. A hosszú tengelytávú változat platót, a rövid zárt felépítményt kapott. Mindössze két évig gyártották, összesen 24.093 darab készült belőle. Ez lett Európa első sorozatban gyártott autója.

A teljes Citroën-hét eddig

Lowtyo – mi már régen TRIbizzük – feldobta a levlistán, mi lenne ha mindenki leírná, ha fegyvert tartanak a fejéhez, milyen Citroent választana…így, pisztollyal, mert kötve hiszem, hogy bárki is közölünk…talán csak Prokee. Neki vannak beteg verdái a Trabanttól a gyomorgyűrűs BMW-ig, ami gázos.

Elsőre csak "keretesek" lettek volna, de én most magánakcióban egy személyes performance-ot csinálok belőle. Remélem a többiek is veszik a lapot. Ha már úgyis teljesen idióták ezek a csigazabálók. :)

Szóval Citroen. Megpróbálok átszellemülni a feladathoz. Ledobtam magam a kanapére, Laptop, Word, kéne valami zene is. Vagy két percig néztem a monitort, hogy mire keressek aztán bátortalanul, magam sem tudom miért, de benyomtam ezt (magától a klipptől vonatkoztassunk most el):

Aztán jött a megvilágosodás…

Ahha, megvan miért megy nekem ez a Citroen életérzés – pedig vezettem már párat BX megvolt, láttam már XM-et is égő motortérrel, és CX-el is repülőszönyegeztem! Más, annyira más a karakterük, én komálom amikor egy kocsival lehet ilyen zene ritmusára krúzolni, és szakadjon le az ember szeme, annyira adja ki a kocsi formája a dögöt. A Citroenekből ez hiányzik. Nagyon elegánsak, de csak olyan finomkodón, mindegyikben megvan egy ilyen fonál. A régebbiekben mindenképp, az újak szétesnek nekem (nem jön be a design). Ott vannak a GT tanulmányok,...

...amik letaglózóak, de elérhetetlenek. Aztán lássuk tovább, ott van az új DS3, a tégla. Biztosan veszett jó, de én nem bírom a bunkereket, kell az egészséges fém-üveg egyensúly, ezért bukik nálam a panorámatetős aduász is. Vezetni akarok, tömegeket, erőt arányt…és sportos dögöt, japánt, amerikait, amerikai japánt, és japán amerikait.

Technoban is akad jó, de ez nem az.

Na szóval, ha fegyverrel, de valami nagyobbacskával kényszerítenek, akkor AX... 

...AX Gti.

A teljes Citroën-hét eddig

Az egész történet egy André-Gustave Citroen nevű emberkével kezdődik. Citroen úr 1878-ban látta meg a napvilágot Párizsban. Szülei Dániából költöztek Franciaországba, jómódú kereskedők voltak. (Az megvan, hogy a citroen dánul citromot jelent meg, hogy a kis André nagyapja valaha Dániában citromot árult?) André Párizsban nőtt fel, ambiciózus, céltudatos fiatalember volt, akit lenyűgöztek a technikai újdonságok és aki mert is újítani. Műszaki tanulmányokat folytatott, sokat utazott, próbálta megtalálni a saját útját.

Azt még pontosan nem tudta mihez is akar kezdeni. Annyit tudott csupán, hogy nem követi apja és nagyapja példáját, nem kereskedelemmel, hanem gépgyártással akar foglalkozni. Egy Lengyelországi gyárlátogatás alkalmával jött a megvilágosodás, fogaskerekeket fog gyártani. Azt minden háziasszony tudja, hogy a Citroen emblémája egy nyílfogazatú fogaskerék stilizált képe, arról már megoszlanak a vélemények, hogy Citroen úr találmánya lenne-e. Annyi biztos, hogy ő jegyeztette be a szabadalmat és hogy 24 évesen megalapítja első vállalkozását, a Société des Engrenages Citroën nevű fogaskerekek gyártásával foglalkozó céget.

Jogsit, levelezőn?Az arany középút?!Akkor és most. Nyerjen Ön is!Youngtimer Olympics - gondolatpornó (parental advisory)Vidéki anzix - Minden kezdet nehéz...Az arany középút!Nekünk is van baromállatunk, juhééé!Epic Battle I-II.Vidéki anzix - Na ilyenkor mi van?In Memoriam: Seat