Autófila

Nemsokára vége a télnek. Ez sokaknak nagy öröm, könnyebbé válik a hétköznapi élet. Nem kell vastag pulóver, nagykabát, és az autót sem kell járatni feleslegesen a hőn áhított fűtés miatt.
Mielőtt azonban örömtüzet gyújtanánk, gondoljunk vissza a három hónappal ezelőtti időkre! Mit sulykolt belénk a média úton, útfélen? Igen, aki nyári abronccsal közlekedik, az közönséges tömeggyilkos. De így van ez?
Több fórumon tárgyaltuk már ezt a kérdést, több oldalról közelítettük a problémát, és megoszlanak a vélemények. Amit most felteszek költői kérdést, már csak hab lesz a tortán.

Miért nem kell a kamionokra (buszokra, egyéb nehéz járművekre) is téli gumi?

Mielőtt mindenki rávágja, hogy azért, mert a nagy súly mindent megold, azért gondoljuk át még egyszer. A nagy súly esetleg kinyomja az abroncs alól a vizet, olvadt havat (lánykori nevén latyakot), de jégen aligha ér valamit. Vagy legalábbis nem sokat. A nullához konvergáló tapadás a jégen gonosz dolog, főleg 20-30 elszabadult tonna esetén. Az elmúlt hónapokban volt nem egy, nem két eset, amikor teherautó okozott balesetet. Mert nem tudtak megállni időben. Az általánosan bevett gyakorlattól, miszerint állandóan a megengedettnél gyorsabban is mennek, most nagyvonalúan tekintsünk el. Bár nyilván ez is közrejátszik a kialakult szerencsétlenségekben. De hiába minden modernkori kütyü, amiket már a nagyvasakba is beépítenek, az ABS-től elkezdve a menetstabilizálóig, ha többszázezer kilométert futott, repedezett, minta nélküli guminak kéne átvinnie a tapadást az útra.

Ez a tökéletes abroncs fogná meg a 30 tonnát?

És az előző mondatom utal is a megoldásra, hogy miért is nincs ezeken a járműveken külön téli gumi. A több százezer megtett kilométer nem kompatibilis egy lágy gumikeverék nyújtotta kopási mutatóval. Így is a fuvarozók rémálma, ha a sofőr bejelenti, hogy kéne cserélni a gumikat, ugyanis egy nyergesvontató esetén ez simán milliót meghaladó kiadás. Mintha a fogukat húznák. Ezért inkább járnak háromszor újrafutózott, málló felületű, minimálisan bordázott abroncsokon. Mi meg rettegjünk előttük, mellettük. Persze nem kötelező nekünk a közúton közlekedni, tudom. Nem is akarom magamra, illetve rájuk irányítani a törvényhozók figyelmét, mert a végén még egy gázolajos hordóban végzem, fejjel lefelé. De azért mégis agyrém, hogy amíg engem megállít a rendőr és profilmélységet nézeget, addig a kamionok vígan száguldoznak ezeken a maximum gyermekjátéknak alkalmas kerekeiken. Talán a tengelyterhelés mérése mellett lehetne ezt is nézegetni.

E mellett a tengelyterhelés már nem mindegy?

Van viszont egy meglepő fordulat is, amit egy rögtönzött, nem reprezentatív, általam végzett kutatás támaszt alá. Ez pedig a sokak által utált „fehér furgonosok” hozzáállása a téli gumihoz. Szintén rengeteg megtett kilométer, a személyautókéhoz hasonló menetteljesítmények, felpörgetett, főnökök által agyonhajtott sofőrök jellemzik a kategóriát. Viszont az általam közelről szemügyrevett kisáru-szállítókon egytől egyig újszerű, megfelelő mélységű barázdákkal ellátott téli abroncs volt.

Finom, megnyugtató lamellaerdő

Pedig ha lehet hinni a szóbeszédnek, akkor ebben a csoportban még élesebb a piaci verseny, szó szerint egymás orra elől happolják el a fuvarokat. Mégis futja új gumira. Persze, persze, egy Transitra még mindig lényegesen olcsóbb gumit venni, ráadásul csak négy (hat) darab kell, nem mint egy Iveco nyergesre.

Kíváncsi volnék a sofőrök véleményére is, hogy mennyivel érzik, éreznék magukat jobban, ha mindig új, megfelelő minőségű abroncsokon gurulhatnának!

Egyébként a statisztikákban, mint műszaki okokra visszavezethető balesetként jelennek meg a gumi esetleges hibájából bekövetkező szerencsétlenségek.

És akkor Kedves Olvasó, Önön a sor, hogy véleményét megossza velünk, és a többi olvasóval!
Természetesen az Autófílián megszokott, kultúrált formában. Köszönjük!

Magyarország három sávos autópálya állomány meglehetősen gyér, viszont van egy hosszabb szakasz ami legalább az egyik irányba az. A Székesfehérvár-Budapest vonal az, pontosabban csak az Érdig tartó szakasza. Az M0 elérésénél újra két sávra szűkül ami néha nem is baj.

Miről is beszélek? Lássuk!